A kínai olajfinomító berendezések gyártási technológiája, -kifejezetten hidrofeldolgozó reaktorok, amelyek központi alkatrészként szolgálnak-, az importált technológia asszimilációjából független innovációvá fejlődött, és végül a világ-vezető szintjét érte el.
A Japan Steel Works 1963-ban gyártotta az első hidrofeldolgozó reaktort; Kína az 1970-es évek végén kezdte el sajátítani e reaktorok gyártási technológiáját.
1989-ben a China First Heavy Industries (CFHI) elkészítette Kína első, teljesen hazai gyártású, nagy-léptékű kovácsolt-és-hegesztett hidrogénező reaktorát; 1998 decemberében a CFHI teljesen önállóan kifejlesztett egy 1000 -tonnás osztályú kovácsolt- és hegesztett hidrofeldolgozó reaktort.
2003 és 2006 között a CFHI sikeresen kifejlesztette a világ akkori legnagyobb szén-cseppfolyósító hidrofeldolgozó reaktorát (2044 tonna súlyú); 2008-ban Kína első alkalommal exportált egy nagy-tonnás kovácsolt-és-hegesztett hidrofeldolgozó reaktort.
2019-ben leszállították Kína első szuszpenziós{1}}ágyas reaktorát (2270 tonna); 2020-ban elkészült a világ legnehezebb hidrogénfeldolgozó reaktora (3025 tonna); 2021-ben elkészült egy kovácsolt-és-hegesztett hidrofeldolgozó reaktor a világ legvastagabb falával (358 mm); 2024 áprilisában pedig a CFHI elkészítette és leszállította a világ legnagyobb, 3000 -tnás osztályú iszapágyas-ágyas kovácsolt-és-hegesztett reaktorának mind a 12 darabját, ami stabil mérföldkövet jelent a kínai petrokémiai gyártási kapacitások terén. "3000 tonnás" szint.